2014. július 11., péntek

Zsámbéki romtemplom

Az 1050-es években már kőtemplom állt itt, amelyet a következő században bővítenek. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a későromán-koragótikus bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet kiemelkedő emléke. Virtuális túránk során megtekinthetők a romjaiban is impozáns templom falai.





A település feletti magaslaton álló zsámbéki templomrom a hazai késő román kori templomépítészet egyik leglátványosabb emléke. A premontrei prépostságot a 13. század első felében alapították. Az ősi hagyomány szerint a fehér kanonokok II. István király (1116-1131) hívására Prémontréból érkezetek Magyarországra. Mellette állt a kolostor, amely a premontrei rend otthona volt. IV. Béla király 1258. június 6-án erősítette meg az akkor már felépült templomra vonatkozó adománylevelét. A zsámbéki templom egy földrengés következtében vált romossá a 18. században.


A prépostság története – építés és pusztulás

A premontrei prépostságot Keresztelő Szent János nevére szentelték fel, alapítói Aynard fiai voltak. A francia eredetű család fontos szerepet játszott a korszak politikai életében, ez is magyarázza, hogy a nagyobb prépostságok közé tartozott. Voltak időszakok, amikor 20 szerzetes is élt falai között. A tatárdúlás során (miként a községet is) a templomot elpusztították, majd IV. Béla újjáépíttette. A monasztikus rendek késő középkori hanyatlása itt is jelentkezett, 1475-77 között Mátyás király a pálosoknak adományozta, s a török foglalásig ebben a formában működött.  A törökök 1541-ben Zsámbékot elfoglalták, a harcok során a templom ismét elpusztult. Buda és környékének török elfoglalása nyomán 1543-ban megszűnt benne a szerzetesi élet. A Zichy család 1689-ben megvásárolta a települést és hamarosan a templomot ismét helyre állították.
Az elhagyatott templom viszonylag épségben vészelte át a török kor időszakát, de a 18. században végleg rommá vált egy földrengés következtében. A „kegyelemdöfést” az 1763-as nagy komáromi földrengés adta, félig lerombolta. Ezután már többé nem állították helyre. A leomlott köveket a helybeliek széthordták, építőanyagként hasznosították, számtalan zsámbéki ház falában és kőfalakban szunnyadnak. A megmaradt épület a háromhajós, három-apszisos, nyugati homlokzatán kéttornyú prépostsági bazilika jórészt megőrizte 13. századi részleteit, néhány elemében viszont az 1475 körüli késő gótikus átalakítás nyomait mutatja.
Az elmúlt évtizedekben nagyszabású ásatás tárta fel a korábbi templomépület maradványait, a hozzá tartozó temetkezéseket, és a sokkal romosabb állapotban lévő kolostorépület részleteit. Ennek eredményeként ma kiállítás mutatja be a hazai premontrei építészet kiemelkedő emlékének történetét és régészeti kutatását a kolostor egykori pincehelyiségében. A romterület évek óta helyszínéül szolgál a „Zsámbéki Nyári Színházi Napok” című rendezvénysorozatnak.



Rommentés

Rómer Flóris bencés tanár
Az 1763. június 28-i földrengés során leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Nem is maradt volna belőle semmi, ha Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években fel nem hívják a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkák elvégzésével. Munkája világszerte elismerést aratott. A későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit, amit a pálosok építettek, amikor megkapták a birtokot Mátyás király adományaként. Mára ebből az épületből csak egy dongaboltozatos terem – ez most a kőtár –, a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.
A templom legjelentősebb állagmegóvó munkáit Möller István építész irányította az 1800-as évek végén. Korszakalkotó (és világhírű) megoldása az eredetitől jól elkülöníthető (vörös téglából készült) megerősítések, kitoldások alkalmazása, ami mégis tökéletesen beleillik a látványba.

A premontrei rend

A katolikus egyház egyik szerzetesrendje, amely Szent Ágoston reguláját követi. Alapítója Szent Norbert (1080-1134). A vezeklő életet élő vándorprédikátorhoz több tanítvány csatlakozott, és az észak-franciaországi Prémontrében telepedtek le. 1121 karácsonyán az első 40 szerzetes fogadalomtételével megalakult a rend. A premontreiek a rendalapítójukat követve ötvözték a szemlélődő és az aktív életformát. A rendi öltözetük színe miatt „fehér kanonokok” néven is ismerik őket. Norbert nem sokkal később Magdeburg érseke lett.
Magyarországon a 12. században jelentek meg a premontreiek. A középkorban 41 magyar kolostoruk volt. II. József feloszlató rendelete után 1802-ben I. Ferenc király ugyan visszaállította a rendet, de a korábbi hat kolostort két központban egyesítette. Jászóhoz Leleszt és Nagyváradot csatolta, Csornához pedig Türjét és Jánoshidát, ugyanakkor kötelezte a két prépostságot, hogy visszakapott birtokaik jövedelméből középiskolákat tartsanak fenn. Így lett a premontrei rend Magyarországon – a bencésekhez és ciszterciekhez hasonlóan – tanítórenddé. A jászóiak Kassán, Rozsnyón és Nagyváradon tanítottak, a csornaiak pedig Szombathelyen és Keszthelyen. A 19. század közepén a rend csaknem teljesen megszűnt, napjainkban a világon csaknem száz rendházuk van.
Magyarországon a 2. világháború után lehetetlenné vált a premontreiek működése. A rendszerváltást követően két helyen telepedett vissza a premontrei rend: Csornán és Gödöllőn van jelenleg rendi közösségük. Két gimnáziumot is fenntartanak, Szombathelyen és Gödöllőn.

Zsámbék romtemplom virtuális túra


Megközelítés és nyitvatartás

Zsámbék megközelíthető az M1-es autópályán (Budapest felől jövet leágazás a 26-os kilométernél, Zsámbék felé táblánál). Az autópálya-matricával nem rendelkezőknek a 15-ös kilométernél Törökbálint után kell az 1-es főútra letérniük, innen Biatorbágyon át folytathatják Zsámbék felé útjukat. Az 1-es főúton Budaörs, illetve ellenkező irányból Bicske felől érhető el Zsámbék, Budakeszi felől pedig a Budakeszi-Páty főúton, a 10-es Budapest-Dorog főút felől a Piliscsaba-Tinnye-Perbál-Tök útvonalon, Fejér-megye irányából a Bicske-Mány, illetve a Bajna-Szomor útvonalakon. Zsámbékon éjjel-nappali benzikút üzemel, a Romtemplom tövében pedig díjmentes parkolásra van lehetőség.
Budapestről a Volánbusz menetrendszerű járatai a Széna térről indulnak Zsámbékra a Budakeszi-Páty, illetve a Budakeszi-Perbál útvonalakon.
Idegenforgalmi szezonban (április 1. és október 31. között) hétfő kivételével naponta 10-18 óra között, téli időszakban (november 1. és március 31. között) hétfő kivételével 10-16 óra között látogatható.



Forrás
Címkék: , , , ,